Sokan művészi szintre fejlesztették azt a képességüket, hogy tönkretegyék a saját- és a környezetük­ben élő emberek életét, hogy vérbeli vesztesek legyenek. Mások még csak most ismerkednek ezzel a tudománnyal, nekik szeretnék segíteni néhány példával, hogy mielőbb elérjék a haladó szintet. A téma sokrétűségére való tekintettel több leckére bontottam a tananyagot.

Ne hagyjunk tartalékot

A téma jellege miatt nem volna érdemes elméleti fejtegetésekbe bocsátkoznunk. Íme néhány helyzetgyakorlat:

1. Utazás

Autóval megyünk valahová. Kevés a benzin, de sebaj, tudjuk, hogy út közben négy benzinkútnál is tankolhatunk. Nyugodtan elindulunk, ráérünk foglalkozni az üzemanyaggal.

Az első kútnál nagyon sokan várnak. Legalább fél óra, amíg sorra kerülünk, de lehet, hogy még to­vább tart. A fene fog ennyit várni, van még három benzinkút.

Elérünk a következőhöz. Eszünkbe jut, hogy már jártunk itt. Nagyon szemtelen volt a kutas és – ugyan nem tudjuk bizonyítani, – lehet, hogy be is csapott. A hidegrázás látogassa meg, én nem.

Kicsit már kopog a motor, de eljutunk a harmadik kútig. Megdöbbenve olvassuk az ártáblán, hogy öt forinttal többe kerül egy liter benzin, mint azoknál, ahol eddig jártunk. Nézzék bolondnak az ősz szakállú nagynénikéjüket, aki hastáncosnő Kuala Lumpurban! (Ez a szófordulat fiatal koromban volt divatban.) Minket nem használhatnak fejőstehénnek, öntudatosan továbbhajtunk. Igaz, hogy az utolsó kútnál már bármit el kéne fogadnunk, de mi akkor is dacos vagányok vagyunk.

Talán a takarékos vezetési technikánknak, talán a hátszélnek köszönhető, de még elérünk az utolsó kútig, ahol szép nagy tábla hirdeti, hogy műszaki okok miatt zárva. Még két kilométer és az autónk leáll az országút közepén. Három óra múlva megérkezik a sárga angyal és egy kisebb vagyonért el­vontat a legközelebbi töltőállomásig.

 

Forrás: Facebook

Várakozás közben dühöngünk, hogy ilyen országban nem lehet élni, egyébként is ver minket a sors. Csak nekünk lehet ilyen balszerencsénk.

2. WC

Csinálunk valamit, például olvasunk, beszélgetünk, levelet írunk. Ki kéne mennünk a mosdóba, de nem szívesen szakítjuk félbe, amit elkezdtünk. Jó, majd kimegyünk, csak most még ezt befejezzük. Eljön az idő, amikor már halaszthatatlanná válik a WC meglátogatása. Az utolsó pillanatban még éppen odaérünk. A helyiség foglalt. Emberfölötti küzdelem, amíg kivárjuk azt a másfél percet, amíg fölszabadul a szeparé (több órának tűnik), közben átkozzuk azt aki bent van. Hogy lehet ilyen go­nosz, hogy ennyi időre beül csak azért, hogy minket kínozzon. Egyébként is, mi vagyunk a legsze­rencsétlenebbek a világon.

                                            

Forrás: Facebook

3. Főzés

Forrás: degustibusnyc.com

Egy hete készülünk arra, hogy a vasárnapi ebédre valami nagyon finomat főzzünk a vendégeinknek. Televásároltuk a hűtőt. Mindent megvásároltunk, amit kellett. Olajat nem vettünk, mert igaz, hogy már alig van egy kevés az üveg alján, de az még pont elég lesz. Különben is olyan nehéz a csomagunk, nincs kedvünk még egy kilóval többet cipelni. Vasárnap délelőtt állunk neki főzni, hogy mire meg­jönnek a vendégek, frissen sült és/vagy főtt étel várja őket. Már sietünk, kicsit kapkodunk is. A kö­nyökünkkel meglökjük az olajos üveget. Későn kapunk utána. Egy klasszikus idézet jut az eszünk­be: „Nincs a teremtésben vesztes, csak én”.

4. Fogorvos

Baj lehet a fogunkkal (balra hátul, alul). Enyhe nyomást, érzünk, időnként lüktet. Valami miatt nem a fogorvoshoz járás a kedvenc időtöltésünk, egyébként is rengeteg dolgunk van. Tulajdonképpen lehet, hogy bebeszéljük magunknak az egészet. Talán el is múlik magától. Az a legjobb, ha nem gondolunk rá. Egy darabig nincs baj. Időnként kicsit fáj, de mi kemény fiúk vagy lányok vagyunk. Egy hónap múlva azonban már egyre követelőzőbben hívja föl a figyelmet a fogunk. Mivel ennek már a fele sem tréfa, fölhívjuk a fogorvosunkat. Az asszisztensnő sajnálkozva csicsergi be a telefonba, hogy a doktor úr ezen a héten sajnos már nem ér rá, legközelebb jövő szerda délután lesz ideje. Az nem jó, mert akkor szülői értekezletre kell mennünk. Esetleg péntek? Sajnos színház­jegyünk van. Akkor marad a következő hétfő. Ebben megállapodunk.

A következő hetünk már a fogfájásról szól. A gyógyszeres fiókot átkutatva találtunk egy majdnem tele doboz Demalgont, ez valamennyire segít. Péntek estére elfogy, mi pedig csak hétfő délután jutunk el az orvoshoz. Egyéb­ként is valami erősebb kéne. Az ügyeletes gyógyszertár ügyeletes patikusa sajnálkozva tárja szét a karját. Csak Voltaren Dolort tud adni, ami ilyen fájdalmakra annyit ér, mint halottnak a vizes lepe­dő. Minden más fájdalomcsillapító csak receptre adható. Tudjuk, hogy a fogorvosi ügyeleten ilyen­kor automatikusan kihúzzák azt a fogat, amit az orvosunk negyed óra alatt betömne. A görög sors­tragédiák jutnak eszünkbe.

A helyzetek száma korlátlanul folytatható. Tessék szorgalmasan gyakorolni! Használjuk a kreativi­tásunkat, hogy új esetekben is fejleszthessük az önsorsrontásra való képességünket! Biztosan számíthatunk a sikerre, nemsokára nagyon szerencsétlennek és boldogtalannak érezhetjük majd magunkat.

Hamarosan újabb témával folytatjuk a tanulmányainkat.

A nyitókép forrása: https://www.chicagobusiness.com/residential-real-estate/decades-winners-and-losers-real-estate

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét